Reggel ....

Tegnap este korán hazamentem, este 10-kor már ágyamba feküdtem. Viszont lehet a meleg, lehet a fáradság, főleg lehet, hogy kedvesem hiánya miatt kb. hajnali fél kettőkor sikerült elaludnom ... a sok lustálkodás viszont megtette hatását, hétkor felébredtem, fél nyolckor már fenn voltam, és kávéztam ... ja épp csinálom a kávét, és épp azon töprengek, hogy jó hideg vízzel lefürdök, hogy még jobban felébredjek, mikor fater megjelent az ablakban ... üvöltöttem egy szépet, mert nem számítottam rá, aztán 2 percig lihegtem ... a frászt hozta rám 8) ... Kutyum, Max érezhette, hogy Apu ideges, úgyhogy nem jött ki a kutyaházból, csak kb. 20 perc múlva ... úgyhogy negyed óra késéssel értük a dokihoz. Bár előtte volt egy kis frász ... hallom fater telefonál, "... igen? Dehát meg lett beszélve hogy negyed kilencre megyünk a kutyával. ... És mikor lesz benn a doktor úr? ... Fél egykor?" Na ettől kicsit beszartam mert ennyit nem tudtam volna várni ... ehh .. de kiderült, hogy van ott még doki, csak másik fogja a kutyumat buzerálni ... levittük, szegény összevissza ugrált a kocsiba, összeszőrözött mindent .. én meg résnyire nyitottam csak az ablakot, nehogy kiugorjon ... aztán leértünk ... kutya ki, be, én nem mentem mert kicsi a helyiség, és ott volt bátyóm meg apum az orvos meg egy nővér ... Kis idő után (kb. 15 perc) jönnek ki, hogy szerencsére nem toklász, viszont be van gyulladva mindkét füle, és csepegtetni kell bele naponta ... Kitolták szegénykét bágyadtan (benyugtatózták, vagy altatták, nem is tom pontosan, mert végülis ébren volt) beemeltük a kocsiba. Bátyóm külön jött mert már nem fért el így, hogy a kutyus elfeküdt hátul ... felhoztuk, nehézkesen (hisz még nem csináltunk ilyet) kivettük a kocsiból, letettük a fűbe, én a nagy sietségbe nem találtam a kulcsom, összevissza káromkodtam, aztán rájöttem, hogy "dehát azzal nyitottam ki a kaput" .. aztán be, lefürd, átöltöz, aztán már rohantam is ki ...