Tapolca túra
2003.05.02 09:00 - 2003.05.03 02:00

Még előző nap elhatároztuk, hogy valahova menni kéne pénteken. Palpi mondta, még szerdán, hogy menjünk Szentendrére, de kavarodások voltak, úgy volt, hogy Sigi pénteken is pakolni fog, úgyhogy ő és Manó elmentek külön. Szóval még nem tudtuk hova .. este (még csütörtök 22-felé) kitalálta Csabi, hogy Tapolcában van egy csónakázós barlang, ami tök phun ... Jó, menjünk, leadtam a dórtot kicsimnek, hogy másnap ott leszünk érte valamikor, előtte egy órával ébresztem.
Eljött hát a nap, átmentem reggel Csabihoz puccbavágva lazásan, hogy uccuneki. Dumáltunk még mikor megjött faterja, és felkiabált Csabinak: "Miért nem nyírod le a kertben a füvet?" "Mert megyünk kirándulni" "Igen? És mivel?" tette fel a záró kérdést a szigorú apa, majd a teherautóval elviharzott ... Naná, hogy a kis merci kulcsa és forgalmija is nála volt. Cs felhívta, hogy ugyanmááá. aztán kb. egy-két-három óra múlva megkaptuk ...
Beüzemeltük a mercibe a DMP3-at, és elindultunk Sigim felé. Tücsköt kitettük félúton, egy kínai-like bolt előtt, hogy vegyen magának valami lengébb öltözéket a szabadba, és közben megvitattuk, hogy jó lenne szalonnát is sütni. Jó, tetszett az ötlet. Alig, hogy megfordul Cs a kocsival, már csöng is a telefon "Itt nincs semmi ..." nem volt ... Felvettük Tücsit és mentünk Erzsébetre, felvettük Krisztit, majd vissza, hogy összeszedjük a szalonnasütéshez való dolgokat ... Nyárs, gyújtós, gyufa, szalonna, kolbász, hagyma, zöldségek, kenyér, üccsi, ásványvíz, etc. Amíg ezeket beszereztük a lakótelepi ABC-ben Tücs megvette egy másik üzletben magának a ruhát meg Cs-nek egy sportcipőt. Na minden megvan, még elugrottunk Csabihoz a lista első három eleméért, aztán kb. az eredeti 9 órás induláshoz képest DU 13:30 fele indultunk el ténylegesen ...
Mentünk, szép hosszú út, pontosan 16:50-re leértünk a barlanghoz. Kiszállunk, falunépek keringenek, egyszer csak jön egy fószer és ilyen buzis magas fejhangon lekezdte, hogy : "Molnár Gyula vagyok." és ment kedvesem felé kezét nyújtva azt hittem lerúgom, mondom "Héló! Viszlát!", aztán meg Csabiék felé indult. Gondolom a helyi idióta lehetett. Na aztán a barlang, ami ofkoz 17:00-kor zárta kapuit. Sájsze. Nembaj, akkor bandukoljunk körbe.
Volt ott egy-két érdekes kép, egy kicsit romos ház oldalán "Magic Sound High end audio" felirattal, Valszeg komolyan veszem az üzletet ... Lementünk a városban lévő tóhoz ... Hát mit mondjak .. Tele apró hallal, a tó felszínén ilyen kétes hab úszott, úgyhogy kicsit hasonlított ilyen szennyvíztelepi ülepítőmedencére ...
A másik vicces dolgot ekkor vettük észre. Egy "Mystic Nights" feliratú épület volt, ami mint rájöttünk csak egy le-be-fel-át járat volt a szórakozóhelyhez, de ettől függetlenül úgy nézett ki mint egy 2x2-es kis terem ... 8) ... vicces.
Kicsit még bóklásztunk, aztán elindultunk szalonnázó helyet vadászni. Aztán eszünkbe jutott, hogy tényleg faja, ott van az a rengeteg nagy hely, de ugyi, egy rendes szalonnasütéshez a következők szükségesek: Kövek v. farönkök amire ülünk, kövek amivel körbevesszük a tüzet és/vagy egy lyuk a tűznek, ezenkívül lehetőleg csontszáraz fa, és egy olyan környék ami nem lobban lángra, nem tájvédelmi övezet. Hát igen .. ezek leszűkítették a lehetőségeket.
Mentünk kutattunk, útbaejtettük Taliándörögdöt, pontosabban Öcs-t és Pulát ahol tavaj is voltunk. Ez a hely arról is híres hogy itt van egy űrtávközlési állomás, marha nagy parabola antennákkal. Itt megtaláltuk a szalonnasütés Mekkáját.
Kis kőhalmok egy nagy zöldellő mező közepén, és tőlünk kb. 100 m-re egy "VÁGJATOK KI EL VAGYOK SZÁRADVA" mondatot kántáló bokor. A bokrot törni lehetett, úgyhogy pillanatok alatt megszabadítottuk a szenvedésétől.
Szépen Csabival kiástuk a gödröt a z egyik kőhalomban, beleállítottuk a szinte kézzel szálratört tűzifát, és egy azaz egy darab gyufával lángralobbantottuk. A lányok ezidőtájt ülőköveket kerestek és görgettek a tűz köré, majd az indulásnál beszerzett zöldségeket aprították úgysmint uborka, hagyma, retek, szeletelték a kolbászt, a szalonnát, kenyeret.
Aztán mikor a tűz leégett és már csak a parázs adta a meleget, elkezdtük a dolog érdemi részét, és sütögettük a szalonnánkat. Finom volt, bár a lábamról kishíján leégett a szőr, de akkor is jó volt ... Eldumálgattunk, közben ránk esteledett. Szépen betemettük a tűzhelyet kaviccsal, leöntöttük a maradék ásványvízzel, aminek hatására az mint szunnyadó vulkán kezdett füstöt okádni. Összeszedtük magunkat és elindultunk hazafele.
Csaba egy hirtelen gondolattól (vagy a "ha már itt vagyunk, akkor nézzünk be" elvtől) vezérelve beugrottunk Veszprémbe, ott meglátogattuk az unokatesóját, Lacit.
Laci kísértetiesen emlékeztet az ex kollegámra, aki szintén F. Laci ... jófej, jó humorú, tele tervekkel, amiket megvalósít ... néhány üccsi és pár szál cigi mellett elröppent néhány óra humorral, politikával, kapcsolatokkal, lehetőségekkel, nehézségekkel, örömmel, amikor is tovaindultunk pestre. A hazafelé úton nagyon sok múlott a zenei választékon. Gondosan kihagytam a playlistából pl Enyát, és egyébb lassú számmal rendelkező művészt, és inkább az ütemesebb, ámbátor nem topa zenék kerültek nagy anarchia árán kiválasztva. A szelektálás alapja az volt, hogy a "Dance My" könyvtáramban az egyes előadókra rákérdeztem és verbális szavazást tartottunk, mégpedig úgy, hogy eldöntöttem, ki hány igent és/vagy nemet mondott, azt milyen erővel, Csaba duplán számított, hisz ő volt kinek kezébe az életünket adtuk. 8) ... Na persze, hogy Krisztivel mi bealudtunk hátul, és csak egy-egy nagyobb fékezés és/vagy S-kanyar miatt ébredtem fel ... Hazaérkeztünk szerencsésen, körülbelül hajnali két óra tájban, kiraktuk Krisztit, aztán haza és alsza pillanatokon belül.