Aput bevittem az OORI-ba. Megnézte a doki és azt mondta, hogy nem kell combtőben, hanem térd alatt, és megpróbáljuk a protézist. Feltéve, hogy sikeres lesz a műtét. Ez talán a legpozitívabb út apunak, hiszen talán ha járókerettel és bottal, de tudni fog járni. Jó az idő, süt a nap, az intézet a vadaspark mellett van nagy erdők között, szép nyugodt hely. Sajnos mikor megérkeztünk én megijedtem nagyon. Aput is biztosan sokkolta a látvány, hogy jópár ember van (de nem zsúfoltan, hanem levegősen), viszont jóval kevesebb láb 8( ... egy két gyógyuló végtagot is sikerült megpillantanunk még vizsgálat előtt ... nehéz ... a korház a magyar egészségügynek "megfelelő" állapotban van, tehát kicsit lelakott. Viszont belülről "hangulatos", senem művi senem lerobbant. Olyan átmenet a kettő között. Holnap vagy holnap után lesz a műtét, még nem tudni biztosan. Holnap munka után hazamegyek és Magdinénivel, meg a Bátyámmal bemegyünk ... ha meg lesz a műtét, akkor azért lesz jó, ha nem akkor azért ...
Ma még megyünk nagyival a vizsgálatra, meg picimmel az ügyvédhez, ha minden jól megy.
Jameg persze bejöttem dolgozni, egyrészről mert az egyik munkatársam szólt, hogy mit, hogyan lehet megoldani, émmeg mivel úgyis ere mentem volna hazafelé, ezért inkább beugrottam. Na, összeszedem lassan magam, hazamegyek, beszélek Magdinéniékkel aztán megyek nagyimhoz háromra ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése